Őstörténetünkről

Őstörténetünkről szóló cikkek, könyvek oldalai.

 


Földalatti krónikáink különös története

Furcsa, és mindmáig kellőképpen fel nem tárt, mivel magyarázható krónikáink különös helyzete. Talán nincs még egy olyan nép, amelynek állami életében ennyire kis szerepet játszanának krónikái. A legtöbb nép krónikáit évszázadokon át nemzeti mivolta legfontosabb dokumentumai között tartotta, mint az alkotmányhoz hasonló súlyú, nemzetalkotó dokumentumokat. Nálunk valahogy másként van,...



Grandpierre K. Endre-Grandpierre Attila  (2010.02.06.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



ANONYMUS TITKOS KÖZLÉSEI

A világirodalom és a zenei kultúra nem egy ismeretlen szerzőt tart számon; e „névtelen"-eket többnyire latin szóval „Anonymus"ként szokták megjelölni. A mi Anonymusunk, a magyar honfoglalás történetéről latin nyelven író névtelen középkori krónikásunk személye még a művét nem vagy alig ismerők tudatában is elevenen él megkapó, közkedvelt városligeti szoboralakjának jóvoltából. „Névtelen jegyző"-nek is hívjuk, mivel munkája élén „a néhai jó emlékű, dicsőséges Bélának, Magyarország királyának" nótáriusaként mutatkozik be. A harmadik név, amelyen szintén emlegetjük P. mester, mert műve így kezdődik : P dictus magister azaz Mesternek mondott P...



Földes Péter  (2010.02.06.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



A „marha, marha” csatakiáltás

Amikor a császár megjelent az emelvényen, és barátságos hangon éppen megszólítani készült, s úgy akart hozzájuk beszélni, mint a jövőben engedelmes alattvalóihoz, egyikük éktelen haragra lobbanva az emelvény felé hajította a csizmáját, és ezt kiáltotta „marha, marha", ami náluk csatakiáltásként hangzik. Erre az egész gomolygó tömeg arrafelé tódult, és hirtelen magasba emelve a barbár zászlót, vad üvöltéssel egyenesen a császár felé rohant, aki a magasból letekintve mindenféle ide-oda futkosó tömeget látott feléje közeledni dárdákkal, kivont kardokkal, kopjákkal...



Pecze László  (2010.02.07.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



A kettős honfoglalásról

  Tíz esztendeje már, hogy először fogalmaztam meg szakemberek és érdeklődők számára a kettős honfoglalás felismerését. Azóta számtalan előadásban és könyvben, írásban és szóban tárgyaltam újra és újra. A sok ismétlés azonban könnyen felületességre vezethet, közben az érvek önkéntelenül is egyszerűsödhetnek, amint ez általános tapasztalat. Így a História szerkesztőségének felkérése is azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a sokat ismételt érvek veszítenek meggyőző erejükből, sőt esetleg unalmasakká válnak. Megkísérlem tehát új oldalról megvilágítani a kérdést. Gondolom, akiket részleteiben érdekel egyik vagy másik tétel, megnézik a Gyorsuló idő sorozatban erről megjelent könyvemet (Magvető, 1978).



László Gyula  (2010.02.07.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



A magyar honfoglalás írásos kútfői

A magyar honfoglalással kapcsolatos forrásművek igen gyér számúak, éppen ezért ismeretük különösen fontos. Közülük az arab-perzsa földrajzírók a honfoglalás előtti magyarság szállásterületeiről, politikai és katonai helyzetéről közölnek értékes adatokat. A bizánci kútfők a honfoglalás közvetlen előzményei és egyes részletei szempontjából fontosak. A nyugati forrásmunkák a honfoglalást megelőző nyugati hadjáratoknak, a magyarok frank és morva kapcsolatainak és a honfoglalás főbb szakaszainak megismerését segítik elő. Végül ide sorolhatók a középkori magyar krónika- és gesztairodalom termékei, amelyek ugyan részletesen leírják a magyar honfoglalás történeti eseményeit, de mivel adataikat jórészt szájhagyományból vagy énekmondók elbeszéléseiből merítették, csak alapos kritikával használhatók fel mint történeti források.



Harmatta János  (2010.02.17.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Az uráli nyelvcsalád népességének genetikája a mitokondriális DNS vizsgálatok alapján

 Immár bő tíz esztendeje annak, hogy elindultak azok a népesség-genetikai vizsgálatok, melyeknek célja az volt, hogy feltérképezzék a finnugor nyelvcsaládba tartozó populációk genetikai bélyegeit. A tanulmány ezen vizsgálatok eredményeképpen publikált tudományos közleményeket próbálja meg röviden összefoglalni. Az áttekintés során választ keresünk azokra a kérdésekre is, hogy milyen sajátosságok jellemzőek a különböző finnugor népességekre, illetve hogy az azonos nyelvcsaládba tartozó populációk között vajon a meglévő a nyelvi rokonság mellett genetikai kapcsolatok is megfigyelhetőek-e.



Gáspár Róbert - Mészáros Anita  (2010.02.18.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Genetika és (magyar) őstörténet

Az ember külső és belső tulajdonságait az örökítőanyag, a DNS határozza meg. Ugyanez a molekula az emberiség eredetére, de ezen belül az egyes népcsoportok eredetéről és rokonsági viszonyairól is hordoz információkat, ugyanakkor közvetlen rokonsági kapcsolatok kimutatására is alkalmas.



MAGYAR TUDOMÁNY cikke  (2010.02.18.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Az európai nyelvek földrajzi kialakulása

Jó két éve annak, hogy Krantz professzor könyve a kezembe került. Először csak beleolvastam és félretettem, majd amikor újra kézbe vettem, figyelmemet megragadták a magyarokkal és a magyar nyelvvel foglalkozó fejezetek. Többszöri nekirugaszkodás után úgy döntöttem, hogy komolyan hozzálátok a fordításhoz. Mint utóbb kiderült, nem is kis elhatározás volt. Ugyanis a könyv, amit most a T. Olvasó kezében tart, tartalmilag és nyelvileg sem könnyű olvasmány. Bonyolult számításokkal mutatja be a kőkori népek feltételezett vándorlásait és ezen keresztül a nyelvek kialakulását és fejlődését.



Grover S. Krantz  (2010.02.22.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



EREDETÜNK és ŐSHAZÁNK

...Ha áttekintünk az eredetünk és őshazánk kérdéseit boncolgató tanulmányok rengetegén, arra döbbenünk rá, hogy az elénk táruló kép sokkal inkább hasonlít egy mezei virágokból kötött csokorhoz, mint egy nép valóságos történetéhez. Mégis azt kell mondani, hogy e tanulmányokban leírtak, ha nem is egészükben, de részleteikben beilleszthetők népi, nemzeti történetünk valamely szakaszába. E tanulmányok javarészt se önmagukban, se együttesen nem alkotják a magyar múlt egészét, mert figyelmen kívül hagytak egy alapvető tényezőt. E tényező nem más, mint maga a köznép, mely alapeleme minden társadalomnak, s melynek jelentőségét a társadalmak és műveltségek kialakulásában a tudomány csak napjainkban kezdi figyelembe venni...



Radics Géza  (2010.02.26.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Kiegészítő gondolatok az Eredetünk és őshazánk című tanulmányhoz

   Földünket az elmúlt egymillió évben négy nagy eljegesedési hullám sújtotta: Günz, Mindel, Riss és Würm. A két első jégkornak egy, míg a két utóbbinak két melegebb időszakasza volt. A jégkorok közötti felmelegedések rövidebbek és különböző hőmérsékletűek voltak. A Mindel és Riss eljegesedés közötti felmelegedés időszaka alatt például a Rajnában és Szajnában vízilovak úszkáltak. Ezúttal nekünk - magyaroknak - az utolsó jégkort követő időszak éghajlati, vízrajzi, valamint a növényzet és az állatvilág alakulását kell vizsgálódásunk középpontjába helyezni. Megkülönböztetett figyelemmel kell szemelőt tartani a Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedését és természeti adottságait az emberi létfenntartást illetően. Mi, magyarok szeretjük emlegetni, hogy e szempontból a Kárpát-medence a földkerekség egyik legkiválóbb tájegysége. Így volt ez ezer évekkel ezelőtt is, a termelő életforma hajnalán.



Radics Géza  (2010.02.26.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Magyar őstörténet

Finnugor-török alapokon álló nyelvészeink és történészeink mára több könyvtárnyi irodalmat hordtak össze, és ezt, mint állításaikat önmagában igazoló tényt igyekeznek a nyilvánossággal elfogadtatni. Lehetne is ebben valami, ha az egész tudományuk valós alapokra épülne, nem pedig hipotézisekre, előítéletekre, és hamis következtetésekre. Irományaikban rengeteg az egymásra hivatkozás, melyek nyomán a többiektől idézett tévedések szép lassan igazságokká, tényekké „nemesednek"...



Tóth Imre  (2010.02.26.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Történeti Tanulmányok

   Árpád foglalása idején Magyarország túlnyomó része, főleg a Duna-Garam vonalától keletre fekvő tájak névadó, de paraszti sorban élő lakossága - Anonymus földrajzi nevei alapján - nem lehetett más, mint magyar, mert hiszen a IX századi bolgár-szláv és cseh uralmat jelző szláv névanyag eltörpül a nagyobb földrajzi tárgyakat jelölő, tehát ősibb ugor-magyar nevek tömegében. Ne felejtsük el, hogy a két oláh fejedelemség, Moldva és Havasalföld lakossága legalább 700 év óta szinte kizárólag oláh nyelvű, ennek dacára folyóneveiknek legfeljebb egyheted része oláh elnevezésű - még mai nap is. Megjegyzendő, hogy ez a hetedrésznyi oláh értelmű víznév is a kisebb folyókból, vagy patakokból tevődik össze.



Marjalaki Kiss Lajos  (2010.02.26.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



MAGYAR FOLYTONOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Nagy adósságokat halmozott fel az őstörténet kutatás és ugyanakkor nagy hazugságokat. Mert mindig a legegyszerűbb dolgokat a legnehezebb elhinni, és ugyanakkor a legnagyobb hazugságokat talán a legkönnyebb. Ez legalábbis egy idő óta törvényszerű gyakorlatnak látszik. Okát bizonyára az emberek között jelentkező elképesztő anyagi különbségekből eredő nehézségek, és erőforrás hiányok között kell keresnünk, amikor könnyen érvényre jut a józan ész erejét gyengítő, korlátozó hatalmi befolyás. Igen elgondolkodtató, hogy a közvetlenül ismert múltban erősödött fel ez a durván beavatkozó irányzat, holott a történelem azt hirdeti a mai emberiségről, hogy összehasonlíthatatlanul nagyot fejlődött a közvetlenül elérhetetlen múlt embereihez képest.



Cser Ferenc-Darai Lajos  (2010.02.26.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Gyökerek

Töprengések a magyar nyelv és nép Kárpát-medencei származásáról.



Cser Ferenc  (2010.02.27.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Egy alig ismert ókori világbirodalom: Párthia

A Kr.e. II. század második harmadában feltűnik egy "szkíta" törzs az óperzsa birodalom egyik adófizető kerületének helyén. Az Arsakida dinasztia vezetésével - amely egyike volt a hét nagycsaládnak, vagy nemzetségnek -, "honfoglalást" hajt végre. Felveszi a tartomány nevét, és új nyelvet kezd beszélni. Nemsokára Pártia, a három meglévő mellett (Kína, India, Róma), a világ negyedik nagyhatalma. Az Eufrátesztől a Hindukusig terjedő birodalom területén sok nép élt, ezek több vallást gyakorolnak, sokféle nyelven beszélnek, többféleképpen temetkeznek. Róma képtelen tovább terjeszkedni Kelet felé; állandó harcot folytat Pártiával. A párthusok a sztyeppei népek harcművészetével harcolnak, egész életüket a lovon töltik, száguldó lovas hadseregeiket felszabadítóként üdvözlik a sivatagi arabok, a palmüriaiak, e nabateusok és a palesztinai zsidók. Több fővárosuk volt, írásukat csak néhány évtizede ismerjük, sajátságos művészetet fejlesztettek ki. Irodalmuk szóbeli hagyományban, igricek, - énekmondók, - énekmondók -, révén terjedt. Uralkodóik oldalági rokonai az örmény trónra és a vazallus államok élére kerültek, hadvezéreik feltűntek a bizánci hadseregben.



Tábori László  (2010.02.27.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



A Kárpát-medence őstörténete

Ezerhatszáz esztendővel ezelőtt világtörténelmi jelentőségű változások következtek be Eurázsia térségében. Megszületett Atilla, a húnok nagykirálya, másrészt Mundzsuk, Atilla édesatyja, Oktár és Ruga hún uralkodók első ízben egyesítették a Kárpát-medencét. Sem az őskorban, sem a római korban erre soha nem került sor. A szkítáknak sem sikerült. S bár katonai erejüknél fogva birtokolhatták volna Európa más tájait is, a hunok, akárcsak később az avarok és a magyarok, csak ezt a földet tekintették a sajátjuknak, ahol azután megtelepedtek, ahol temetkeztek, ahol hadaik hátországát kiépítették...



Bakay Kornél  (2011.03.30.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Őstörténet-kutatásunk jelen állapotáról

A nem szakemberek előtt is nyilvánvaló, hogy az őstörténet mindenhol stratégiai és nemzeti tudomány s ennél fogva mind a művelői, mind pedig az olvasói vagy résztvevői számára adott a kötődésből következő érzelmi viszonyulás és a pártossá. Ez egyáltalán nem ellentétes a tudományossággal, bármennyire is ezt akarják sugalmazni és elhitetni a néhány évvel ezelőtt még magukat büszkén marxista történészeknek nevező "mérvadó szakkollégák". A történelem célja kezdettől a megismerés, a történettudományé viszont szűkebben a MÚLT megismerése...

 



Bakay Kornél  (2011.04.01.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



A székelyek eredete

  Ezerkilencszáznyolcvanhétben végre megjelent három vaskos kötetben Erdély története, ám a székelyekről mindösszesen négy oldalnyi szöveg szól! Az is tele bizonytalansággal és kérdőjeles sejttetésekkel. Csatlakozott török nyelvű népesség, akik csak a XIII. században települtek le a mai Székelyföldön, A főszerkesztő: Köpeczi Béla, a vonatkozó rész szerzője: Bóna István.
Jóllehet a székelyekről szóló irodalom hatalmas, minden józanul gondolkodó magyar ember megdöbben, ha végigfut a magyar történettudomány eddigi "eredményein". Arra a kérdésre ugyanis: kik a székelyek? a következő válaszokat olvashatja: gepida szolgák maradványai, kitelepített határőrök, hadifoglyok maradékai, kazáriai kabarok, bitang besenyők, elmagyarosodott bolgár-török eszkilek. Lehetséges ez? Józan ésszel felfogható ez?...



Bakay Kornél  (2011.04.01.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Etnikai és hatalmi viszonyok a Kárpát-medencében a VIII-IX. században

A Kárpát-medence históriáját a mérvadó történész-csoportok általában sem nem képesek, sem nem hajlandók egy zárt földrajzi egységként kezelve megírni. Abból indulnak ki, hogy külön történelme volt a később Dunántúlnak nevezett Pannóniának, külön történelme volt a Tiszántúlnak és a Felvidéknek, külön Erdélynek és természetesen a Délvidéknek is. A római birodalom végéig valóban nem jött létre egységes főhatalom ebben a csodálatos természeti egységben, hiszen a rómaiak Pannónia és Moesia provincián kívül csak egy rövidebb, átmeneti ideig voltak képesek birtokolni Dáciát. Első ízben Kr.sz. után (kerekítve) 400 táján valósult meg a Kárpát-medence egyesítése, mégpedig a húnok által....



Bakay Kornél  (2011.04.02.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



A kihirdetett magyar őstörténet alkonya

Az elmúlt félévszázad alatt a magyar emberek többségéből is kiveszett a történeti érzék, a történeti tudat, kiveszett az érdeklődés a valós, az igazi, a meg nem tagadott ősi múltunk iránt. Nem csoda ez, hiszen a mai hatvan éven aluliak nemzedékeit a kommunista uralom marxista-leninista történelmi materializmusával etették hosszú évtizedeken át, amely tévtan szerint mindenki hitvány reakciós és sovén nacionalista, aki törődik a múlttal, aki szereti a hazáját, akinek fáj az, hogy 84 év óta nincsen igazi Magyarország, aki hiányolja, hogy 1945 óta nincs tiszta értékrend a társadalomban, aki aggódva kesereg azon, hogy csakhamar elfogyunk, mert nincs természetes szaporodás, (már csak tíz milliónyian vagyunk az államhatárok között és 12,5 milliónyian a Kárpátmedencében), aki büszke akar lenni arra, hogy magyar.



Bakay Kornél  (2011.04.02.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Népünk eredete és Kárpát-medencei állama

  Nincsen olyan nép, amelynek őstörténete ne volna homályos és ködös, magyarán bizonytalan vagy bizonyíthatatlan. S ez nem azért van így, mert a kutatók hanyagok, tehetségtelenek, közönyösek vagy felületesek, hanem azért, mert a források nagyon szűkösek, hiányosak, nem egyértelműek (azaz: többféleképpen értelmezhetők), vagy a legősibb időkre nézvést egyáltalán nincsenek...
 



Bakay Kornél  (2011.04.21.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



A magyarság múltja és jövendője a Kárpát medencében

  A Bibliában Izajás próféta könyvében olvashatjuk (14,1.): "Az Úr megkönyörül Jákobon, ismét kiválasztja Izraelt s visszatelepíti őket az ő földükre." A Jordán folyótól a Földközi-tengerig terjedő területet, az egykori Kánaánt és a filiszteusok által lakott földet, azaz Palesztinát nevezték a szent iratok Szent Földnek (Das Heilige Land), amelyet Isten kiválasztott népe kapott örökül s amelyhez a zsidók ezredévek óta ragaszkodnak, amelyről soha nem mondtak le, s amelyről soha nem is mondhatnak le, noha az izraeli királyságot az asszírok Krisztus születése előtt 722-ben, Judát a babilóniaiak Kr.sz. előtti 586-ban, tehát kerekítve közel két és fél ezredévvel ezelőtt, felszámolták, megsemmisítették s csak 2534 év múltán, 1948-ban születhetett újjá. Ez a Szentföld mindig idegen népek és hatalmak kemény és ellenséges szorításában élt, ahová a zsidók, jó háromezer évvel ezelőtt, bevándoroltak...



Bakay Kornél  (2011.04.23.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


 
 STATISZTIKA
 TÁRSOLDALAK
 VENDÉGKÖNYV
 ELÉRÉSEK

Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


REGISZTRÁCIÓ
 

...ha a szinen felbukkan egy puska, annak el kell sülnie...

(Csehov)

 
 
Ugrás_a_cikk_oldalára

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  GONDOLGOK
  ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS új
  ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS régi
  források
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTIONS

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY