Hozzászóló | Cím: A „marha, marha” csatakiáltás |
Szomor Vendégként Dátum: 2021.01.24. 20:09 4.hozzászólás | Ha valakit saruval, csizmával azonosítanak, az sértés. Megdobálni vele szintén. Mintha lemarházná az illetőt. |
Hozzászóló | Cím: A „marha, marha” csatakiáltás |
Esküdt Vendégként Dátum: 2020.07.09. 16:38 3.hozzászólás | Utánajártam a középperzsának nevezett „merha” szónak”, de nem találtam. Úgy tűnik, nincs ilyen. A hindiben ellenben létezik „merha” (határ) szó, de ez sehogyan sem illik ide. A perzsában van „marg” (halál) szó, de ez sem ide való. Ammianus Marcellinus szövegében „marha” szerepel, s tartalma szerint e jászi (szkíta) szó nagyon is illik a helyzethez. Az ügy tanulsága: nem szerencsés a valóságot vágyainkkal helyettesíteni. A szkíták nem lesznek irániak csupán ezért, mert mi azt szeretnénk. |
Hozzászóló | Cím: A „marha, marha” csatakiáltás |
Esküdt Vendégként Dátum: 2020.06.30. 20:31 2.hozzászólás | Sajnos Ammianus Marcellinus a marha szó latin megfelelőjét nem említi. Nem kellene most találgatnunk, ha mégis megteszi: „… csizmáját az emelvényhez hajította, kiáltván »marha, marha«, ami náluk a háború jele…” – értelme pedig latin nyelven caudex, stipes.
Jeleseinknek természetesen erre is lenne válaszuk, például: A marha latinul bos, pecus stb.; jászi atyánkfia nyilván erre gondolt.
Nos, felebarátaim, nem szerencsés érzelmek felől közelíteni a tudományhoz. |
Hozzászóló | Cím: A „marha, marha” csatakiáltás |
Zoltán Vendégként Dátum: 2019.02.03. 21:15 1.hozzászólás | A keresett szó kiejtve nem \"Marha\" hanem \"Merha\" - ami középperzsában/perzsa nyelven álnok kígyót jelent, árulót. |
Keresés honlapon
|
...ha a szinen felbukkan egy puska, annak el kell sülnie...
(Csehov)
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.