Gáspár Róbert
A caesari naptárreform és a
szaktudósok
avagy
Mire elég és mire nem elég
Caesar 90 napja
Az i.e. 45.
évi, március 21-ei tavaszi napéjegyenlőség bizonyítása a szakirodalom
segítségével
I.
A kitalált középkor problémakör kapcsán újra és újra
felmerül az a kérdés, hogy 2048 évvel ezelőtt, i. e. 45-ben, avagy a római
időszámítás szerint a.u.c. 709-ben - mely év a Julián- naptár
bevezetésének éve is egyben - melyik naptári napra esett a tavaszi
napéjegyenlőség égi jelensége. Hogy ez a kérdés kulcskérdés, azt nem csak
Heribert Illig, de elméletének ellenzői is pontosan tudják:
„...Feltették Illignek a kérdést: mire alapozza, hogy Caesar
korában márc. 21-én volt a napéjegyenlőség? Ezen áll vagy bukik
ugyanis az egész elmélet....” [1] |
A téma iránt érdeklődő (nevezzük műkedvelőnek) mit tehet
ilyenkor? Előveszi a naptártörténettel foglalkozó irodalmat, és a bennük
szereplő adatok alapján konstatálja, hogy Illig úgy téved, ahogy
illik! Azaz a fenti, kérdéses időpontban, március 25-én, esetleg
24-én volt a napéjegyenlőség, ami a niceai zsinat időpontjáig, azaz Kr.u.
325-ig a Julián- naptár pontatlansága miatt visszacsúszott március 21-re,
és ekkor a zsinati atyák rögzítették ezt az „elcsúszott” dátumot, mint új
évsarokpontot. Tehát itt van az eltűnt 3 nap.
Hunnivári Zoltán Hungár naptár című könyvének elolvasása
után azonban kicsit alaposabban utánanéztem a témának, és világossá
vált, hogy jelen tudásunk szerint a fenti mondat egyetlen tétele sem
valós! Azaz amakkor nem volt 24/25-én, [2] emekkor nem volt már 21-én, és emitt az atyák nem
rögzítettek semmit.
A feltételezett i.e. 45. martius 25-ei tavaszi
napéjegyenlőség (MEQ) abból ered, hogy a régi római köztársasági naptárban
- mely i.e. 45-ig volt érvényben - ezt a napot tekintették a tavaszi
napéjegyenlőség naptári helyének. [3] Viszont ez a dátum nem tud „visszacsúszni” a niceai
zsinat idejében lévő állítólagos MEQ időpontig, azaz március 21-ig, csupán
22-ig. (Tudjuk, a Julián- naptár hibája 128 évenként kb. 1 nap [4] .) Ezért jelzik több helyütt 25-e helyett inkább a
24-ei dátumot, mellyel a fenti művelet már elvégezhető (24-3=21).
Hunnivári Zoltán számításai, valamint a különböző számítógépes
csillagászati programok [5] viszont egyértelműsítik a 2048 évvel ezelőtti MEQ
időpontot, ami nem más, mint március 23. Illig „21-jét” már ismerve
konstatálhatjuk, hogy több lehetséges befutónk van 1 helyre (21, 23, 24,
25). Felmerülhet bennünk a kérdés: a problémakörre utaló közvetlen
források (pl. Caesar rendelete) hiányában kiszámítható-e egyáltalán a
napéjegyenlőség az évi időpontja.
II.
Meglepő, de a „hivatalos” szakkönyvekben és irodalomban
található adatokból világosan és egyértelműen igazolni tudtam a
március 21-ei MEQ dátumot, i.e. 45-ben. Nézzük őket sorjában:
„...Julius Caesar idejére (Kr.e. 1.
század) a naptári tavaszi napéjegyenlőség már három hónappal,
pontosan 90 nappal tért el a csillagászatitól.” [6]
„Az i.e. 47. évben a felhalmozódott
hibák már 3 hónapnyi időt értek el.” [7]
„..., így Kr.e. 47-ben már 3 hónapot
siet a naptár, ami az évszakok és a hónapok megszokott kapcsolatát
is erősen megbolygatta...” [8]
„...Kr. sz. előtti 47-re a valóságos
tropikus évtől már 67 nappal tértek el. Ezért Julius Caesar
elrendelte, hogy Kr. születése előtti 46-ban 23 + 67 nappal ki kell
egészíteni a naptárt (Annus confusus). Ez lett a Julianus
naptár...” [9]
„A római N. idővel teljesen
összezavarodott és Kr.e. 47. a mercedonius 23 napján túl még 67
napot tért el a tropikus évtől” [10]
„A konfúzió utolsó éve, Kr. e. 46,
összesen 445 napot számlált; 90 szökőnapra volt már szükség ahhoz,
hogy a napévvel való összhang helyreálljon!” [11]
„Caesar korára már 90 nap volt az
eltérés a római év és a valódi napév között.” [12]
„Julius Caesar idejében a naptár és a
napév között már 90 nap eltérés volt. I.e. 46-ban J. Caesar a
felgyülemlett 90 nap eltérés kiküszöbölése céljából a következő év
hosszát 445 naposnak vette, ...” [13]
„Emiatt Julius Caesar uralkodásának
idejére már 90 napos eltérés adódott a naptárban.” [14]
„A Julián-naptárat Julius Caesar
vezette be Kr.e. 45-ben, hogy megreformálja a régi római naptárat,
amely Caesar idejében mintegy 90 napot késett, …” [15]
„...a naptár dátumai 80 nappal
futottak előre az évszakokhoz, a napéjegyenlőséghez és a
napfordulóhoz képest.” [16]
„...s a csillagászati
aequinoctiumot 80 nappal előbb jelezte a naptár. A consulok, a kik a
naptár szerint 46 januárius 1-én léptek hivatalukba, tényleg már 47
október 13-án kezdték meg működésüket.” [17]
„Mindenekelőtt a régi számításból
eredő hiba kiküszöbölésére a 46. év november és december hónapjai
közé két rendkívüli hónapot iktatott, minek folytán a nap- és holdév
közötti különbség kiegyenlítésére szokásos 23 napos február hónapnak
is hozzáadásával a 46. év kivételesen 445 napból állt (annus
confusionis). Ezzel ki volt küszöbölve a helytelen naptárszámításból
az évszakok beállta tekintetében keletkezett zűrzavar.” [18]
„This power was abused for political
ends and at the time of Julius Caeser the civil equinox was three
months away from the astronomical equinox.„ [19]
„In order to restore the vernal
equinox to the 25th of March, the place it occupied in
the time of Numa, he ordered two extraordinary months to be inserted
between November and December in the current year,...” [20]
„...to bring the calendar in step
with the equinoxes, was achieved by inserting two additional months
between the end of November and the beginning of December. This
insertion amounted to an addition of 67 days, making a year of no
less than 445 days and causing the beginning of March, 45 B.C. in
the Roman republican calendar, to fall on what is still called
January 1 of the Julian Calendar." [21] |
EZEK A SZAKIRODALOM ÉS A SZAKTUDÓSOK, TEHÁT AZ
AKADÉMIAI TUDOMÁNY ÁLTALÁNOSAN ELFOGADOTT TÉZISEI.
A tekintélyes mennyiségű idézet olvasása közben ne
lepődjünk meg azon az ellentmondáson, hogy a szükségesnek ítélt beiktatást
egyik szerző 80, míg a másik 90 naposnak adja meg.
A szakirodalom szerint a régi - a Julián- naptárt megelőző
- római köztársasági naptár 4 éves periódusa így nézett ki: 355 – 377 –
355 - 378 nap. (Látjuk, hogy 22 illetve 23 napos szökőhónapokkal
(Intercalaris, Mercedonius) lett kiegészítve minden második év.) E 4 éves
ciklusok adták ki az átlag év hosszát: 366 ¼ nap (1465/4=366 ¼). Ez, mint
látjuk, több mint 1 nappal hosszabb volt, mint a mi évünk. Ezt az évek
alatt felgyülemlő évi 1 napos pontatlanságot úgy korrigálták, hogy 23
évenként kihagytak egy intercalaris hónapot („24 éves forduló”). [22] EZ TÉNY.
„Sosigenes azt javasolta, hogy a
tavaszi napéjegyenlőséget helyezzék vissza eredeti napjára, amely
abban az időben március 25-én volt” [23] |
I.e. 46-ban, az ún. „zűrzavar utolsó évében” 80 nap volt
az eltérés a tavaszkezdet és annak naptári helye, március 25. között. A
„+10 nap” hozzáadására (80+10=90 nap) a 355 napos év 365 naposra való
kiegészítése céljából volt szükség, azaz, hogy a zűrzavaros év utáni évben
a kívánt és tényleges naptári helyére kerüljön a MEQ, és ne mindjárt 10
napos csúszással kezdődjön el a reformév (i.e. 45.). Tehát az i.e. 46-os
év kezdetén 80 nap volt a csúszás, amihez +10 beiktatandó napot
hozzátettek (mivel az évhossz 355 napos volt 365 helyett).
Így már világos az összefüggés, hogy miért 90 (=80+10)
napos betoldás volt szükséges. EZ TÉNY.
„Ezért Caesar, hogy a hivatalos és a
tropikus évet egyeztesse, elrendelte, hogy az a.u.c. 708. évében
(Kr.e. 46) 23 napot iktassak februarius 23. után, 67 napot pedig
november és december közé rendelt iktatni, amivel ez az év 445
naposra növekedett.” [24] |
Tehát a 90 (=23+67) napos betoldás után ezen év (i.e.
46.) napjai 445 (=23+67+355) napot tettek ki, a tavaszi napéjegyenlőséget
március 25-re kívánták helyezni, valamint ehhez a dátumhoz viszonyítva
volt 80 napos a naptár eltérése.
EZEK A SZAKIRODALOM ÁLTAL ÁLLÍTOTT TÉNYEK.
III.
Vajon a fenti adatokból rekonstruálható-e, hogy i.e.
46-ban, az a.u.c. 708. évében melyik napra esett a tavaszi
napéjegyenlőség? IGEN, mivel minden információnk megvan ahhoz, hogy napra
pontosan meghatározzuk a Szoszigenészék által „bemért” MEQ dátumot.
Az i.e. 46. év hónapszerkezete a következőképpen
alakult: [25]
Januarius |
29. |
Februarius |
28. |
Mercedonius -
szökőhónap, mivel ez egyébként is szökőév volt |
+ 23
nap |
Martius |
31. |
Aprilis |
29. |
Maius |
31. |
Iunius |
29. |
Quintilis |
31. |
Sextilis |
29. |
September |
29. |
October |
31. |
November |
29. |
Undecember |
+ 33
nap |
Duodecember |
+ 34
nap |
December |
29. |
|
|
Összesen:
|
445
nap |
Az, hogy ez az év éppen szökőév volt, nem jelent
problémát, hiszen a 23 napot egyszerűen beépítették a 90 napos „pótlásba”,
amint látjuk a fentiekből. EZ TÉNY.
Martius 25-hez 80 napot kellene hozzáadnunk, hogy
megtaláljuk a csillagászati napéjegyenlőség napját ebben az évben. Mivel
azonban mercedonius (szökő)hónapban ebből már 23 napot „behoztunk”, a
80-as érték lecsökken 57 napra. Ezek alapján a keresett nap, a MEQ ez évi
időpontja: maius (május) 22.:
Hónap |
Hónap-hossz |
Martius 25 +
57 nap |
Martius |
31 |
6 |
Aprilis |
29 |
29 |
Maius |
31 |
22 |
Összesen: |
57
nap |
A 2 póthónap beiktatása után az új Julián-év, az i.e.
45-ös, elvileg már rendben indult. EZ TÉNY. Azaz a tavaszi
napéjegyenlőség a helyére került. Na de hova? Martius 25-re, vagy 24-re
vagy martius 21-re? A válasz: mindkettőre! Hogyan lehetséges ez?
Ha hozzáadunk az i.e. 46-ban megállapított maius 22-éhez 1
tropikus évet, azaz 365 napot (az 5 óra 48 percet nem tudjuk mihez adni,
hiszen órára pontosan nem tudunk számolni adatok/források hiányában!),
akkor ez az új Julián- naptárban, i.e. 45-ben martius (március)
21-re fog esni:
Hónap |
Hónap-hossz |
1 tropikus év
maius 22-től számítva |
Maius |
31 |
9 |
Iunius |
29 |
29 |
Quintilis |
31 |
31 |
Sextilis |
29 |
29 |
September |
29 |
29 |
October |
31 |
31 |
November |
29 |
29 |
Undecember |
33 |
33 |
Duodecember |
34 |
34 |
December |
29 |
29 |
Januarius |
31 |
31 |
Februarius |
29+1 |
29+1 |
Martius |
31 |
21 |
Összesen: |
365
nap |
Ha eme újév a régi római köztársasági naptár
hónapszerkezetével menne tovább, akkor ez martius (március)
25–ére esne:
Hónap |
Hónap-hossz |
1 tropikus év
maius 22-től számítva |
Maius |
31 |
9 |
Iunius |
29 |
29 |
Quintilis |
31 |
31 |
Sextilis |
29 |
29 |
September |
29 |
29 |
October |
31 |
31 |
November |
29 |
29 |
Undecember |
33 |
33 |
Duodecember |
34 |
34 |
December |
29 |
29 |
Januarius |
29 |
29 |
Februarius |
28 |
28 |
Martius |
31 |
25 |
Összesen: |
365
nap |
A magyarázat a két naptár hónapszerkezetében rejlik:
Új
Julián- naptár i.e. 45-ben: |
Januarius: |
31
napos |
Februarius: |
29 [26] +1 (szökőnap) = 30 napos |
Martius: |
31
napos |
82. nap az évben = március
21. |
Régi római köztársasági naptár (ha folytatódott volna!)
i.e. 45-ben: |
Januarius: |
29
napos |
Februarius: |
28
napos |
Martius: |
31
napos |
82. nap az évben = március
25. |
Tehát a tárgyévben a naptár(ak) 82. napja(i) a
tavaszi napéjegyenlőség naptári helye(i).
A mi szempontunkból természetesen a Julián adat és naptár
a fontos!
Lehetséges, hogy Caesarék úgy kívánták a naptárat
rendezni, hogy a (csillagászati) évkezdetre következő 82. napon kerüljön
sor a (csillagászati) tavasz kezdetére? Természetesen lehetséges ez is.
EZ EGY, A FENTIEKBŐL LEVONHATÓ FELTÉTELEZÉS, NEM TÉNY.

IV.
Még egy apró, de fontos momentum. Vajon Szoszigenészék
miért szökőévvel indították új naptárukat? Az egyik magyarázat az lehet,
hogy a beiktatott 90 nap ellenére még nem a kívánt helyére került a MEQ.
Azért kellett szökőévvel kezdeni, hogy ne martius 22-re essen a
tavaszkezdet az új naptárban. Ez a szökőnap jelezheti - esetleges -
ragaszkodásukat a március 21-ei dátumhoz! Hogy miért, az talán arra
vezethető vissza, hogy Szoszigenész - aki az új naptár atyja volt Caesar
mellett - Alexandriából származott, ahol e korban egyes elképzelések
szerint március 21. (természetesen az egyiptomi naptárból átszámítva!)
volt érvényben, mint tavaszkezdet. [27]
Összegzés
Aki azt állítja, hogy i.e. 46-ban (a.u.c. 708.) 90 napot
iktattak be a 355 napos naptárba, mivel a tavaszi napéjegyenlőség eseménye
80 napot csúszott ekkor naptári helyéhez, március 25-éhez képest, az azt
állítja, hogy Caesar naptárában a tavaszi napéjegyenlőség március 21-én
következett be!
Még egyszer kiemelném, hogy a naptárra vonatkozó
fenti számításokat az arról szóló hivatalos adatok alapján végeztem el,
nem önálló hipotézisem. A szaktudósok megadták a műveletet, én pedig
(csak) elvégeztem magát a számítást. Ebben az esetben Fodor István
„szakszerű és objektív” minősítése [28] , úgy érzem, nem rám vonatkozik, bár a hivatalos
akadémiai besorolásba (műkedvelő, dilettáns, időmachinátor, történelmi
ködevő, lázálmokat kergető…) nyilvánvalóan jómagam is beletartozom, de -
képletesen szólva - a 2+2 az akkor is 4 marad.
Megjegyezném, hogy az elmélet ellenzői közül többen
lehetségesnek tartják a március 21-ei tavaszkezdetet, már a niceai
zsinat állítólagos döntése előtt is. Illig német kritikusa is
elismeri:
„Elfogadott, hogy a niceai zsinat
idején a tavasz természetes és hagyományos első napját március
21-ére tették, és akkor egyáltalán nem logikai ellentmondás, ha
megállapítjuk, hogy a római birodalomban Augusztusz ideje óta a
tavaszt egyesek március 25-én ünnepelték, mások március 21-én,
megint mások március 1-én, és megint mások akkor, mikor közvetlenül
megfigyelhették az elérkeztét. ” [29] |
Magyar részről:
„Ugyanakkor tény, hogy mind
Caesar-nál, mind Nicea-ban, mind XIII. Gergely pápánál március 21. a
tavaszi napéjegyenlőség időpontja! ” [30] |
Tehát ha a tanulmányomban előadottak igaznak is
bizonyulnak, az természetesen nem jelenti automatikusan a kitalált
középkor hipotézis valódiságát. A kérdéskör ennél sokkal összetettebb. Ha
esetleg nem is bizonyul tarthatónak a kitalált középkor elmélete, érdemes
az általa felvetett témákat újra megvizsgálni, mert ebből a tudomány és mi
is profitálhatunk.
„Mindezek után mi a megoldás? … A
kérdésre akkor lehetne megnyugtatóan válaszolni, ha az eredeti
források alapján, és a modern tudományos (csillagászati) eredmények
ismeretében megvizsgálná valaki, hogy mit tett Caesar, mit csináltak
XIII. Gergely emberei, módosította-e a naptárat Augustus császár,
mert erre is van néhány homályos utalás, illetve történt-e
naptárreform a niceai zsinaton 325-ben?
” |
Mit is tehetnénk hozzá az idézethez? Következő
tanulmányokban az alábbi témákat járnánk körül: az ókori csillagászati
mérések pontossága, a Julián-naptárral és az évsarokpontokkal kapcsolatos
ókori források, az augustusi naptárreform, és a niceai zsinattal
kapcsolatos elméletek.
2004. március 21.
[1] Index internetes fórum : Kitalált középkor topic (dr.
Lecter)
[2] A szakirodalomnak a caesari tavaszkezdetre vonatkozó
ellentmondó állításai összegyűjtve olvashatóak a Hungár naptár 60.
oldalán. Az ott olvasható állítások sorát lehetne folytatni további
idézetekkel is: BAKAY Kornél: A Kitalált középkor - A történelem nagy
időhamisítása (KAPU): -24., A História folyóiraton (2003/2) belül
egyszerre 2 variáció is előfordul: BARLAI Katalin: A naptárkészítés
problémái – 23., ZSOLDOS Attila: A történelem hamisítása – 24., HETESI
Zsolt (csillagász, ELTE TTK csillagászati tanszék): Hogyan jött létre
jelenlegi naptárunk (Rubicon 2003/5.) - 23. Az, hogy a március 23., mint
2048 évvel ezelőtti MEQ időpont bekerült a köztudatba, HUNNIVÁRI Zoltán
könyvének köszönhető. Ezt, mint láthatjuk, a legfrissebb hivatalos kutatás
is magáévá tette!
[3] SCHALK Gyula: Idők-Korok-Naptárak, 30. oldal, HETESI
Zsolt (csillagász, ELTE TTK csillagászati tanszék): Hogyan jött létre
jelenlegi naptárunk (Rubicon 2003/5. 21. oldal), J. I. SUR: Elbeszélések a
naptárról, 97. oldal
[4] HETESI Zsolt (csillagász, ELTE TTK csillagászati
tanszék): Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk (Rubicon 2003/5. 21.
oldal), SCHALK Gyula: Idők-Korok-Naptárak, 31. oldal
[5] Egy egyszerű napéjegyenlőség és napforduló számító
program az Interneten: www.codeguru.com/date_time/Seasons.zip
[6] SCHALK Gyula: Idők-Korok-Naptárak, 29. oldal
[7] HAHN István: Naptári rendszerek és időszámítás, 52.
oldal
[8] GRYNAEUS András régész, dendrokronológus: cikk a
www.gondola.hu-ról
[9] BAKAY Kornél: A Kitalált középkor - A történelem nagy
időhamisítása (KAPU)
[10] Révai Nagy Lexikon. XIV. kötet
[11] BARLAI Katalin: A naptárkészítés problémái (História
2003/2)
[12] HETESI Zsolt (csillagász, ELTE TTK csillagászati
tanszék): Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk (Rubicon 2003/5. 21.
oldal)
[13] DALOS Endre: Naptár és az időszámítás (Magyar
Amatőrcsillagászok Baráti Köre)
[14] MARIK Miklós: Csillagászat, 51. oldal
[15] Az idő története / Silke ACKERMANN: A története és
használata, 050. oldal
[16] J. I. SUR: Elbeszélések a naptárról, 97.
oldal
[18] SZENTPÉTERY Imre: A kronológia kézikönyve, 26.
oldal
[19] Calendopaedia - The Roman Calendar
[20] Calendopaedia - The Julian Calendar
[21] "The Western Calendar and Calendar Reforms" in the
Encyclopedia Brittanica
[22] FINÁLY Henrik: Az ősrómai naptár és a német tudósok
(Erdélyi Muzeum 1882. 3. és 4. sz.): 110. oldal, BARLAI Katalin: A
naptárkészítés problémái (História 2003/2.)
[23] J. I. SUR: Elbeszélések a naptárról, 97.
oldal
[24] SCHALK Gyula: Idők-Korok-Naptárak, 29.
oldal
[25] J. I. SUR: Elbeszélések a naptárról, 89., 93., 97.
oldal, HAHN István: Naptári rendszerek és időszámítás, 52. oldal, SCHALK
Gyula: Idők-Korok-Naptárak, 29. oldal
[26] A február a Julián- naptár indításánál eredetileg 29
napos volt a szaktudósok szerint. HETESI Zsolt (csillagász, ELTE TTK
csillagászati tanszék): Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk (Rubicon
2003/5. 21. oldal), SCHALK Gyula: Idők-Korok-Naptárak, 30. oldal
[27] Arno BORST: Das Buch der naturgeschichte. Plinius und
seine Leser im Zeitalter des Pergamentes. (1995), Heribert ILLIG: Kitalált
középkor, 309. oldal
[28] FODOR István (régész, tanszékvezető egyetemi tanár,
Szegedi Tudományegyetem): Képtelenségek könyve (Rubicon 2003/5. 63. oldal)
„…s bedőlnénk a régi naptári időszámítással kapcsolatban végzett
hókuszpókuszainak,…”
[29] Franz KROJER: Kiegészítés a Dr. Heribert Illig úrnak
írt nyílt levelemhez (Fordította: Lacza Bertalan ) 1999.
október
[30] GRYNAEUS András régész, dendrokronológus (aki nem
tagja az Akadémiának): Ki lopja el az idő(nke)t? - néhány rendhagyó
megjegyzés Illig könyve kapcsán (www.gondola.hu)
|