Időszámításokat, naptári rendszereket és kialakulásukat leíró oldalak.
A naptárkészítés problémái |
Napjainkban ugyanúgy ismétlődő jelenségek ritmusát használjuk az idő mérésére és naptárkészítésre, mint történelem előtti őseink. Hosszabb időtartamok mérésére célszerű időközöket kínálnak egyes csillagászati jelenségek... |
Barlai Katalin (2010.02.03.) |
![]() ![]() |
Naptári rendszerek és időszámítás |
Azon a délutánon, amikor ezeket a sorokat írom, az íróasztalomon álló naptár szerint 1981. január 18-a, vasárnap van. Karórám szerint délután 5 óra - egy-két oldalt írok, azután várom a televízióban A Hét mai műsorát. Év, hónap, nap, óra, hét: csupa, az időre, annak beosztására vonatkozó adat. Mindegyiket célszerű számon tartani, mert ezek határozzák meg életünk ütemét, munkánk és pihenésünk, magán- és közéletünk egymást váltó teendőit. Ezek az adatok persze, bármennyire nélkülözhetetlenek, önmagukban nem szükségszerűek. Ugyanebben az órában Bagdadban a Próféta kivándorlása szerinti 1401. év „első rábi" havának 11. napja van, a hét második napja, és már este 9 óra. Mindegyik adat más, de az időpont megjelölésének egész rendszere és egyes tényezői ugyanazok... |
Hahn István (2010.02.22.) |
![]() ![]() |
A naptár |
Az idő számítása csillagászati eseményeken alapul. Az időszámítás két legfontosabb tárgya a Nap és a Hold, e két égitest keringésének ismerete a legfontosabb tényező az időszámítás felépítéséhez és megértéséhez. Az év számításának kialakulása a Föld Nap körüli mozgásán alapul. Ha az időt egy meghatározott pontból tekintjük, például a nyári napéjegyenlőség idejétől a következő nyári napéjegyenlőségig, akkor azt... |
Schramm Judit (2010.02.06.) |
![]() ![]() |
Napfogyatkozások és a történelem |
"...a chronológiának, a historia eme csontvázának megszerkesztése nem egyedül magának a történelemnek, hanem jó részben a csillagászatnak volt és marad is munkája." (Lakits Ferenc) Nincs még egy olyan csillagászati jelenség, amely akkora lélektani hatást gyakorolna az emberekre, mint a teljes vagy csaknem teljes napfogyatkozás. Ilyen szempontból még az üstökösök sem versenyezhetnek vele. A fényes üstökösnek vagy a hullócsillag-rajnak a látványa lehet ijesztő, de a mindenki által az élet forrásának, fenntartójának tartott Napnak az elfogyása, eltűnése, vélt elvesztése leküzdhetetlen rettegést, pánikot keltett abban a korban, amidőn az átélők ennek még sem idejét, sem okát, sem a természetét nem ismerték. |
Ponori Thewrewk Aurél (2010.02.07.) |
![]() ![]() |
Ókori napfogyatkozások |
Boleslaw Prus világszerte ismert és a megfilmesítés óta még népszerűbb regénye, „A fáraó" a Kr. e. 11. századi Egyiptom forrongó világába viszi olvasóját. Dúl a harc a reformokért rajongó ifjú uralkodó és a konzervatív papság között. Ez utóbbi vezére, Herihór a tudós papok által előre megállapított napfogyatkozás idejére élezi ki a konfliktust, hogy azután a fáraót támogató tömeget az égi jelenség által keltett babonás félelem kihasználásával törje meg. A regény egyik csúcspontja a jelenet: Herihór megjelenik a néptől körülvett memphiszi Ptah-templom falán, és fennhangon az istenekhez fohászkodik. „A következő pillanatban, valahonnan a templom fölött, emberfölötti hang csattant fel: - Elfordítom arcomat ettől az átkozott néptől: boruljon sötétség a földre!... |
Kertész István (2010.02.13.) |
![]() ![]() |
Az ellentmondásos naptárreform |
A Julius Caesar által bevezetett naptár (i. e. 45) reformjára 1582-ben került sor XIII. Gergely pápa révén. Ekkor 10 nappal állították előbbre a kalendáriumot. Azt állítom, hogy az "óraátállítás" egy olyan anomáliát rejt magában, amelynek feloldására a mai napig nincs megnyugtató magyarázat. Miféle anomáliára gondolok, miért ellentmondásos egy középkori naptárkorrekció?... |
Virág Attila (2010.02.13.) |
![]() ![]() |
Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk? |
Napjainkban többféle okból is megnőtt az érdeklődés a naptárkészítés kérdései iránt. Ezek közül most kettőt említek meg: sokunk emlékszik még arra a vitára, mely a második évezred kezdőpontja körül zajlott. Mostanában pedig egy német kutató, Heribert Illig, elmélete nyomán - miszerint a kora középkor jelentős része, 297 év, fikció és utólagos hamisítás révén került be a történelembe - került ismét a figyelem középpontjába az időszámítás. A naptárkészítéssel és csillagászati időszámítással foglakozó tudományt a csillagászaton belül kronológiának nevezik. Ahhoz, hogy megérthessük, mit is állít Illig úr, illetve cáfolni tudjuk elméletének naptárt és időszámítást érintő kérdéseit - melyek egyébként az egész elméletet tarthatatlanná teszik - meg kell ismernünk a kronológia fogalmait és a naptárkészítés menetét. |
Hetesi Zsolt (2010.02.18.) |
![]() ![]() |
Római naptár, a Fasti (részletek) |
Publius Ovidius Naso (i. e. 43- i.sz. 17) római költő a Julián-naptár bevezetésének idején élt, és Caesar halálát követő évben született. Fasti (Ünnepek) című költeményében a római naptár szerint haladva bemutatja a különböző ünnepeket. Műből az első hat hónapot bemutató rész maradt fenn. A mű feltételezhetően valamikor i.sz. 4-8. között keletkezett. Alább a március hónapról szóló fejezet részletei találhatóak Gaál László fordításában...
|
Publius Ovidius Naso (2010.02.26.) |
![]() ![]() |
CHRONOLOGIA. A közép- és újkori időszámítás vázlata |
Már az egészen primitív, úgynevezett természeti népeknél is mindenütt megtaláljuk azt a törekvést, hogy az életük körében végbemenő vagy azzal kapcsolatban észlelt eseményeket az idő és a tér kategóriái szerint megrögzítsék. A műveltségnek bizonyos fokán álló népeknél ez a törekvés már fokozottabb, és folyton tökéletesedő módszerekben nyilvánul meg... |
Szentpétery Imre (2010.02.27.) |
![]() ![]() |
A caesari naptárreform és a szaktudósok |
„... tanulmányaim közben fenn akadtam azon a kicsiny bogocskán, a melyen mások úja átsiklott, nehézséget találtam ott, a hol mások könnyen és fennakadás nélkül tovább haladtak...” (dr. Finály Henrik 1882.) A kitalált középkor problémakör kapcsán újra és újra felmerül az a kérdés, hogy 2048 évvel ezelőtt, i. e. 45-ben, avagy a római időszámítás szerint a.u.c. 709-ben - mely év a Julián-naptár bevezetésének éve is egyben - melyik naptári napra esett a tavaszi napéjegyenlőség égi jelensége. Hogy ez a kérdés kulcskérdés, azt nem csak Heribert Illig, de elméletének ellenzői is pontosan tudják... |
Gáspár Róbert (2008.10.04.) |
![]() ![]() |
Minden gimnazista tudja... |
E közlemény témája látszólag egy már sokat tárgyalt és vitatott, de mind ez ideig időszerű kérdés: vajon az az évszázad, amelyben élünk, a 21. évszázad-é, vagy még csak a huszadik. (A "nullától" vagy "egytől" számítás "puristák" és "antipuristák" állítólagos ellentéte.) Ehhez én semmi újjal sem szándékozom hozzájárulni, nem is vagyok illetékes, legfeljebb színezhetném némely prágai tapasztalatommal. |
Rákos Péter (2010.03.06.) |
![]() ![]() |
Keresés honlapon
|
...ha a szinen felbukkan egy puska, annak el kell sülnie...
(Csehov)
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.