Időszámításokról, naptárakról

Időszámításokat, naptári rendszereket és kialakulásukat leíró oldalak.

 


A naptárkészítés problémái

Napjainkban ugyanúgy ismétlődő jelenségek ritmusát használjuk az idő mérésére és naptárkészítésre, mint történelem előtti őseink. Hosszabb időtartamok mérésére célszerű időközöket kínálnak egyes csillagászati jelenségek...



Barlai Katalin  (2010.02.03.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Naptári rendszerek és időszámítás

    Azon a délutánon, amikor ezeket a sorokat írom, az íróasztalomon álló naptár szerint 1981. január 18-a, vasárnap van. Karórám szerint délután 5 óra - egy-két oldalt írok, azután várom a televízióban A Hét mai műsorát. Év, hónap, nap, óra, hét: csupa, az időre, annak beosztására vonatkozó adat. Mindegyiket célszerű számon tartani, mert ezek határozzák meg életünk ütemét, munkánk és pihenésünk, magán- és közéletünk egymást váltó teendőit. Ezek az adatok persze, bármennyire nélkülözhetetlenek, önmagukban nem szükségszerűek. Ugyanebben az órában Bagdadban a Próféta kivándorlása szerinti 1401. év „első rábi" havának 11. napja van, a hét második napja, és már este 9 óra. Mindegyik adat más, de az időpont megjelölésének egész rendszere és egyes tényezői ugyanazok... 



Hahn István  (2010.02.22.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



A naptár

Az idő számítása csillagászati eseményeken alapul. Az időszámítás két legfontosabb tárgya a Nap és a Hold, e két égitest keringésének ismerete a legfontosabb tényező az időszámítás felépítéséhez és megértéséhez. Az év számításának kialakulása a Föld Nap körüli mozgásán alapul. Ha az időt egy meghatározott pontból tekintjük, például a nyári napéjegyenlőség idejétől a következő nyári napéjegyenlőségig, akkor azt...



Schramm Judit  (2010.02.06.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Napfogyatkozások és a történelem

"...a chronológiának, a historia eme csontvázának megszerkesztése nem egyedül magának a történelemnek, hanem jó részben a csillagászatnak volt és marad is munkája." (Lakits Ferenc)

Nincs még egy olyan csillagászati jelenség, amely akkora lélektani hatást gyakorolna az emberekre, mint a teljes vagy csaknem teljes napfogyatkozás. Ilyen szempontból még az üstökösök sem versenyezhetnek vele. A fényes üstökösnek vagy a hullócsillag-rajnak a látványa lehet ijesztő, de a mindenki által az élet forrásának, fenntartójának tartott Napnak az elfogyása, eltűnése, vélt elvesztése leküzdhetetlen rettegést, pánikot keltett abban a korban, amidőn az átélők ennek még sem idejét, sem okát, sem a természetét nem ismerték.



Ponori Thewrewk Aurél  (2010.02.07.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Ókori napfogyatkozások

Boleslaw Prus világszerte ismert és a megfilmesítés óta még népszerűbb regénye, „A fáraó" a Kr. e. 11. századi Egyiptom forrongó világába viszi olvasóját. Dúl a harc a reformokért rajongó ifjú uralkodó és a konzervatív papság között. Ez utóbbi vezére, Herihór a tudós papok által előre megállapított napfogyatkozás idejére élezi ki a konfliktust, hogy azután a fáraót támogató tömeget az égi jelenség által keltett babonás félelem kihasználásával törje meg. A regény egyik csúcspontja a jelenet: Herihór megjelenik a néptől körülvett memphiszi Ptah-templom falán, és fennhangon az istenekhez fohászkodik. „A következő pillanatban, valahonnan a templom fölött, emberfölötti hang csattant fel: - Elfordítom arcomat ettől az átkozott néptől: boruljon sötétség a földre!...



Kertész István  (2010.02.13.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Az ellentmondásos naptárreform

A Julius Caesar által bevezetett naptár (i. e. 45) reformjára 1582-ben került sor XIII. Gergely pápa révén. Ekkor 10 nappal állították előbbre a kalendáriumot. Azt állítom, hogy az "óraátállítás" egy olyan anomáliát rejt magában, amelynek feloldására a mai napig nincs megnyugtató magyarázat. Miféle anomáliára gondolok, miért ellentmondásos egy középkori naptárkorrekció?...



Virág Attila  (2010.02.13.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk?

   Napjainkban többféle okból is megnőtt az érdeklődés a naptárkészítés kérdései iránt. Ezek közül most kettőt említek meg: sokunk emlékszik még arra a vitára, mely a második évezred kezdőpontja körül zajlott. Mostanában pedig egy német kutató, Heribert Illig,  elmélete nyomán - miszerint a kora középkor jelentős része, 297 év, fikció és utólagos hamisítás révén került be a történelembe - került ismét a figyelem középpontjába az időszámítás. A naptárkészítéssel és csillagászati időszámítással foglakozó tudományt a csillagászaton belül kronológiának nevezik. Ahhoz, hogy megérthessük, mit is állít Illig úr, illetve cáfolni tudjuk elméletének naptárt és időszámítást érintő kérdéseit - melyek egyébként az egész elméletet tarthatatlanná teszik - meg kell ismernünk a kronológia fogalmait és a naptárkészítés menetét.



Hetesi Zsolt  (2010.02.18.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Római naptár, a Fasti (részletek)

   Publius Ovidius Naso (i. e. 43- i.sz. 17) római költő a Julián-naptár bevezetésének idején élt, és Caesar halálát követő évben született. Fasti (Ünnepek) című költeményében a római naptár szerint haladva bemutatja a különböző ünnepeket. Műből az első hat hónapot bemutató rész maradt fenn. A mű feltételezhetően valamikor i.sz. 4-8. között keletkezett. Alább a március hónapról szóló fejezet részletei találhatóak Gaál László fordításában...

 

 



Publius Ovidius Naso  (2010.02.26.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



CHRONOLOGIA. A közép- és újkori időszámítás vázlata

Már az egészen primitív, úgynevezett természeti népeknél is mindenütt megtaláljuk azt a törekvést, hogy az életük körében végbemenő vagy azzal kapcsolatban észlelt eseményeket az idő és a tér kategóriái szerint megrögzítsék.  A műveltségnek bizonyos fokán álló népeknél ez a törekvés már fokozottabb, és folyton tökéletesedő módszerekben nyilvánul meg...



Szentpétery Imre  (2010.02.27.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



A caesari naptárreform és a szaktudósok

 „... tanulmányaim közben fenn akadtam azon a kicsiny bogocskán, a melyen mások úja átsiklott, nehézséget találtam ott, a hol mások könnyen és fennakadás nélkül tovább haladtak...” (dr. Finály Henrik 1882.)

A kitalált középkor problémakör kapcsán újra és újra felmerül az a kérdés, hogy 2048 évvel ezelőtt, i. e. 45-ben, avagy a római időszámítás szerint a.u.c. 709-ben - mely év a Julián-naptár bevezetésének éve is egyben - melyik naptári napra esett a tavaszi napéjegyenlőség égi jelensége. Hogy ez a kérdés kulcskérdés, azt nem csak Heribert Illig, de elméletének ellenzői is pontosan tudják...



Gáspár Róbert  (2008.10.04.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  



Minden gimnazista tudja...

E közlemény témája látszólag egy már sokat tárgyalt és vitatott, de mind ez ideig időszerű kérdés: vajon az az évszázad, amelyben élünk, a 21. évszázad-é, vagy még csak a huszadik. (A "nullától" vagy "egytől" számítás "puristák" és "antipuristák" állítólagos ellentéte.) Ehhez én semmi újjal sem szándékozom hozzájárulni, nem is vagyok illetékes, legfeljebb színezhetném némely prágai tapasztalatommal.



Rákos Péter  (2010.03.06.)  Nyomtatható változat     Szólj hozzá ehhez a cikkhez!  


 
 STATISZTIKA
 TÁRSOLDALAK
 VENDÉGKÖNYV
 ELÉRÉSEK

Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


REGISZTRÁCIÓ
 

...ha a szinen felbukkan egy puska, annak el kell sülnie...

(Csehov)

 
 
Ugrás_a_cikk_oldalára

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Gyöngyösi ENERGIA SC sakkegyesülete
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTIONS

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY

 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.